Cikkek, írások - Egy kis falu a frontvonalban
1945 márciusában közelítette meg a front ezt a kis balatonfelvidéki települést. Több kisebb-nagyobb szovjet éjszakai bombatámadás érte, mert katonailag fontos, visszavonulókkal zsúfolt út haladt rajta keresztül. A faluban és a közeli erdőkben magyar és német gyalogos egységek állomásoztak, majd fokozatosan vonultak vissza nyugat felé. Az utolsó, egyben legnagyobb bombázás akkor érte a falut, amikor egy német páncélososzlop vesztegelt üzemanyaghiány miatt. Visszaemlékezések szerint a „Sztálingyertyák” úgy megvilágították az utcákat, hogy olvasni lehetett a fényük mellett. Több jármű és nehézfegyver veszett oda és számos lakóépület is leégett a falu északkeleti csücskében.
Talán a nehézfegyverek között Hummelek is voltak. A hüvely átmérőjét lemértem és az nagyjából 150mm volt. Nem tudom, hogy milyen nemzetiségű lehet, de a németeknek volt ilyen űrméretük, akár sFH 15 cm-es tarack. A hüvely talpán 96 és BA beütés található. Az „A” betű engem emlékeztetett az orosz D betűre.
A helyi lakosok elbeszélése szerint német „dobozos” teherautók is tartoztak az oszlophoz. Az egyik tyúkbódé is abból készült, amit sajnos mára már elbontottak.
A harckocsi-alkatrészt egy ilyen „dobozos” autó környékén találták. Feltételezem, ezek a „dobozos” autók a páncélos oszlophoz tartozó szervízkocsik lehettek.
Az öntvény súlya kb. 35-40 kg. A felülete szép, sima, korróziónak nyoma alig látható, drasztikus anyagvékonyodás sehol nincs rajta. Felületén hegesztési varratot nem látni, csupán néhány apró furat és a kör keresztmetszetű nyílásokban lévő belső menet található. Beütést, vagy bármilyen azonosítást segítő feliratot nem találtam, igaz ráférne egy kis tisztítás. Nekem torziós futómű lengőkarának tűnt első látásra a vastagsága és a furat-tengely kialakítása miatt. Azonban a hossza (~50cm) nem felel meg az általam (főleg modellekből) ismert lengőkarokénak. Végül eljutottam az excentrikus láncfeszítő-kar feltételezéshez. A tulajdonos szerint német tank alkatrész. Orosz tankot nem lőttek ki a környéken, főleg, hogy nem is volt ott csata, csupán bombázások. A tulajdonos az óta üllőként használja. Büszkén mutatta, hogy a kalapácsütések alig látszanak rajta, olyan jó, kemény anyagból van. Még az is elképzelhető, hogy egy lánctalpas vontatónak, féllánctalpasnak valamilyen alkatrésze.
Az egyik ház oldalába a nagy kapkodás közben belefutott egy német tank, ami aztán rögtön hátratolatott és korrigálta az ívet, majd bement a szűk kis közbe, hogy ott fedezéket találjon a bombázás elől. A ház falát már másnap a helyiek kijavították, nehogy rájuk szakadjon a tető. Emiatt a fal rücskös vakolása eltér a ház többi részétől. Mutatja a harckocsi által átszakított fal helyét. A németek mindent felhasználtak a járműveik álcázására, többek között vaságyakat is dobáltak a tankokra.
A trágyamerőnek használt rohamsisak szerintem magyar eredetű. A sisak hátsó peremén láthatóak a magyar sisakokra jellemző málhapánt szegecsei. A sisakon található repedések eredete ismeretlen, valószínűleg a lapátként történő alkalmazás során jelentek meg.
Több katona esett el a községben, akinek többségét később elszállították és újratemették katonai temetőkbe. Azonban két magyar katona még mindig ott fekszik a temetőben. Hozzátartozóikat eddig még nem találták meg. Szégyenszemre róluk még mindig nem lehet nyíltan megemlékezni a faluban sem.
Egy, kb. 20mm-es lövedékhüvelyt szőlőfeldolgozáshoz használt dézsa lefolyójaként használtak.
A 150-es hüvely mellett látható egy kisebb, I. világháborús lövedéktest, amit a helyiek mozsárként használtak. Megfigyelhető rajta a réz vezetőgyűrű, amibe szép, ferde bevágásokat vájt az ágyúcső huzagolása.
Szintén I. világháborús emlék a zöld, zománcozott kulacs, a hozzá tartozó csajkával. A rajtuk lévő fehér pecsét szerint 1916-ból származnak.
A kulacsok között van még egy érdekes, számomra ismeretlen példány. Alumínium testén faszerű, vékony burkolat veszi körül, amiben dombornyomott írás található. A kiállító szerint talán bányászkulacs. A borítása alatt II. vh.-s magyar kulacsra emlékeztető formája van. A másik két kulacs, illetve csajka már az általunk is jól ismert 1975M és az utána következő típusok.
Az egyik sarokban egy fatönkön egy vasgolyóra lettem figyelmes. Ezt a földből szántották ki és török korabeli ágyugolyónak tartják.
Búcsúzóul hazatérőben még egy amerikai Mustang falka is végiglőtte a települést és a környező utakat ismeretlen méretű veszteségeket okozva.
1944-ben egy angol bombázó kényszerleszállt a falu melletti dombon. A földművesek széthordták az általuk használhatónak ítélt alkatrészeket.
Sajnos a háború utáni vasgyűjtés a legtöbb tárgyi emléket felemésztette. Padlásleletekről nem tud senki, de reménykedem, hogy egyszer még előkerül egy-két vas a házakból, ólakból.
A falut a németek harc nélkül föladták és a szovjet előrevetett egységek az éjszaka leple alatt hatoltak be a faluba. A háború csupán pár civil és kb. 19 magyar és német katona áldozatot követelt a faluban.
Ha bármit tudtok az említett tárgyakról, írjatok bátran!
Denkmeyer
Kapcsolódó linkek:
http://www.freedom.hu/IIvh/Fegyverek/Nemet/Tuzerseg/tuzerseg.htm
Egy kis falu a frontvonalban - Denkmeyer fotói:
- A rovat további cikkei:
- A hosszú lejtő - A harkovi csata előestéje
- A kitörés túra - 2007
- A Margitsziget védelme
- A merville-i üteg
- A Würzburg-radar megszerzése - 1. rész
- A Würzburg-radar megszerzése - 2. rész
- Az alföldi csata - archív fotók
- Billnitzer Ernő altábornagy ügye: új eljárás
- Eredeti Tigrisek
- Háborús propaganda - Ilja Ehrenburg írásai
- Hadijáték Hódmezővásárhelyen - A film
- Második világháborús hadijáték
- Michael Wittman
- Waldemar Lenz őrmester története Billnitzer Ernő tábornokról








